2008. március 28. 18:31 - kjá

tavaszodik

Ma jó idő volt, és ettől jókedv. Meg persze a lovamtól. A héten épp arra gondoltam, nem való ez nekem, sosem leszek elég bátor, elég határozott, hogy megértessem vele, mit akarok. Eladom, foglalkozzon vele, aki ért hozzá. Erre ma mindent megcsinált, amit kértem. Eleinte értetlenkedett egy kicsit, de nem jött nekem, nem ágaskodott, nem rúgkapált. Ilyenkor felbátorodom, bátran kimegyek vasárnap, és pofára esem. És kezdődik minden elölről. Lehet, hogy ez a szép benne?



A lakásfelújítás még mindig tart. Cirkókészülékről és gázcsövekről álmodom. Nem tudok írni. Laminált padlók és három-illetve ötlégkamrás hőszigetelő nyílászárók járnak a fejemben. Pedig azt képzeltem, egyszer csak lesz egy gyönyörű, hibátlan lakásom, egy szalmaszálat se kell keresztbe tennem, a végén szó nélkül kifizetem, beköltözöm és kész. Persze nem biztos, hogy szó nélkül. Persze nem biztos, hogy kifizetem. Még nem szakadt rám egy pénzintézet. De akkor is muszáj volt valamit csinálni! Rituális átalakítás az új élethez. Kívül is. Köszönöm, a belső zajlik. Mindig irigyeltem Móni barátnőmtől az álmait. Most az enyémek is súlyosak lettek.

Nemsokára készen van a honlapom: www.kissjuditagnes.hu. Már ősszel szerettem volna elindítani, de hivatásos fotósom és dizájnerem, Sain Matyi malmai lassan őrölnek. De annál biztosabban. Azért leginkább a regisztráció volt időigényes, Matyi megbízható, mint a svájci túlélőkés. Csak tudnám, minek nekem honlap. Talán névjegykártya helyett? Kevésbé ciki? Vagy trendi? Egyébként is trendi vagyok. Tegnap fotóztak teljesen hivatalos módon: sminkes, stylist, ami kell. Rémesen éreztem magam. Fotómodellnek lenni rettenetes szakma lehet. Nem mintha fenyegetne a veszély. :) Egyszerűen csak céltalanul és értelmetlenül szépnek kell lenni. Légy jelen! Nem vagy jelen! - mondogatta a fotós lány (egyébként Dávid valahai osztálytársa). Jó szakember lehet, hogy a szememen látta. Vagy már megint transzparensfejem volt? Tényleg húztam egy falat magam elé, hogy ne érezzem kínosnak a helyzetet és magányosnak magamat egy megvilágított egyszínű háttér előtt.
De a képek gyönyörűek lettek. Mintha nem is én lennék rajtuk. Majd fölrakok belőle.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kissjuditagnes.blog.hu/api/trackback/id/tr35400999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.