2008. július 01. 16:00 - kjá

Bátortábori naplovam

Mirza és Öcsi terápiás lovak, de egy kicsit kezdenek belefáradni a munkába. Holnap pihenhetnek. Az önkéntesek válogatott társaság (házi- és vadcimborák), de ők is. Ők holnap sem pihenhetnek. A laza nap elnevezés az ellenség megtévesztését szolgálja. Én még nem panaszkodhatom, csak napi két programot tartok, az íjászok napi négyet. Azért az enyém is épp elég fárasztó. Mit csinál például a nagy Los Angeles-i, afro-amerikai raper és a New York-i arab származású luxusörömlány, ha összekerül? (Mindkét karaktert a gyerekek találták ki, de a tábor szellemiségétől idegen a direkt szexualitás és az agresszió, és nekünk erre vigyázni kell.) Hát együtt harcolnak Amerikában a kisebbségek jogaiért! Azt hiszem, minden diplomáciai érzékemet be kellett vetnem, hogy ez a megoldás jöjjön ki, és a gyerekek bele is egyezzenek.

Este három srác lépett fel mint orosz balerinák. Előző nap egész este (mármint 11 után, mikor a közös programnak vége) koreografáltak, és túl az élményen, amit tütüben okoztak (hulahopkarikára szerelt háló), igazán komoly táncot találtak ki akrobatikus és erőelemekkel súlyosbítva. Komolyan mondom, fáradhatatlanok. A gyerekek meg visítoztak, annyira tetszett nekik. Most megint elkapott az érzés, hogy de jó itt lenni, de jó, hogy ezt nem hagytam is, és de jó, hogy ennyien vagyunk, akiknek ez fontos.

Megyek, szól a kajazene.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kissjuditagnes.blog.hu/api/trackback/id/tr44548189

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.