2008. július 27. 20:19 - kjá

éjszakázás, mint fiatal koromban

A csütörtök este volt az első, ami hosszúra sikerült, másnap egész nap kóvályogtam, ami főleg a németórán volt feltűnő. Kis- és közepes méretű lelkifurdalásokkal telt a nap, és legszívesebben kidőltem volna, de estére megbeszéltük Jánossal (szép, okos, kedves fizikus, bátortábori cimbora), hogy elvisz salsázni, mielőtt elutazik, aztán mielőtt két évre megpattan Hollandiába. Hiányozni fog, úgy megszerettem! Érzékeny, sokoldaú, nyitott, nem is hittem, hogy Dávidon kívül van még ilyen fizikus kiadásban.

Bevetettem a citromos kávés trükköt, és egész szépen magamhoz tértem. Kávéztunk, vacsoráztunk, kezdett nyáreste hangulatom lenni, aztán az első táncos helyen minden volt, csak tánc nem. Következett a netcafé keresése, ahol újabb táncos helyet találhatunk. Mammut, Kaméleon klub. Tipikusan az a hely, ami miatt engem eddig a salsa taszított, kikent plasztiktündérek, pöffeszkedő műmacsók, ellenszenvesen pampogó ruhatárosok, fölényes pultosok, a vécében langyos víz. A zene viszont működött, és lassan elkezdett a tánc is. Nyilván mindent máshogy csinálok, mint ahogy kéne, és csak reménykedni tudtam, hogy Jánosnak nem nagy blamázs velem esetlenkedni, de becsuktam a szemem, úgy egyrészt sokkal jobban érzem a vezetést (szegény férfiak sosem csukhatják be a szemüket tánc közben), másrészt nem voltam zavarban, hogy egy ilyen szép férfit kell néznem. :) Azt hiszem, három órát eltáncolgattunk, hogy mennyi köze volt a salsához, azt nem tudom, de az élvezeti értéke meglehetősen magas volt. Láttunk egy párt, akik megcáfolták azt a nézetemet, hogy a salsa komolytalan. Amit csináltak, az leginkább piroskarikás, háromcsillagos, csak felnőtt nézőknek való, iszonyú erős és veszélyes dolog volt. Nem hiszem, hogy valaha mernék így táncolni valakivel. Ezek után vagy menekülni kell, vagy elfogadni, ami jön.  Szinte obszcén volt, és nem tudtam eldönteni, hogy kimeredt szemmel bámuljam, vagy elrohanjak. Végül bámultam, szerencsére sötét volt, nem látszott, hogy pirulok.

Korábban János azt panaszolta, hogy a szakmája nagyon rossz hatással van az igazán fontos dolgokra: az emberi kapcsolataira. Fizikusként mindennek egyértelműnek kell lennie, a kapcsolatok viszont nem így működnek. Tiltakoztam, hogy ez azt jelentené, hogy a pszichológusok és a pedagógusok viszont remekül helyt állnak az interperszonális kommunikációban, de sajnos ez ennyire nem egyszerű. Dávid viszont Janinak ad igazat, hogy minden szakmának vannak magánéletre kiható ártalmai, és a fizikusnak pont az, hogy kiszámíthatóságot vár egy másik embertől. Ha pedig az nem úgy működik, képes eldobni magától. Mindent racionalizálni akar, és nem viseli el, hogy a szerelem pont a nem racionalizálható dolgok közé tartozik. Lehet, hogy ezt nekik akkor külön meg kell tanulni?

Nehéz a dolga a naplóírónak. Egyrészt mesélnék, másrészt védenem kell kinek-kinek személyiségi jogait, lavírozni a személyes és a nyilvános között... ajjajj, törököt fogtam, nem ereszt. Legyünk általánosak, de legalább névtelenek. Aki gyereket szül, csak akkor vállalja, ha vállalja vele azt is, hogy egyedül neveli fel, és párkapcsolatra sincs esélye. Egy barátnőmet akkor csalta meg először a pasija, amikor a második közös gyereket várta. Aztán a későbbiekben is. A lányban volt annyi önérzet, hogy egy idő után köszönje szépen, de ne kérjen többet a hapsiból, aki apának még viszonylag korrekt, de nem társ többé. Mit tehet: egyedül van, és szeretne ő is szeretni valakit, és szeretve lenni, nem apát keres a gyerekeinek, hanem társat magának. Gyönyörű csaj, komolyan, meg okos, meg kedves, meg toleranciabajnok. Most esélye lett volna valamire, de a fickó megtudta, hogy van két gyereke, és felháborodottan semmire nem volt hajlandó, lezárt minden lehetőséget, gondolom, erkölcsi fölényének teljes tudatában. Mintha a nő bűne volna, hogy megcsalták? Vagy a két gyerek a bűn, akiket megszült? Vagy az, hogy szeretne új kapcsolatot? Egy csapásra megszűnik a vonzalom ettől az információtól? A nő, akinek gyereke van, hiv-fertőzött? Vagy pária? Miért kezelik úgy a férfiak sokszor, mint a pestisest? Hány nőt hagynak el, egy-két-három gyerekkel? És hány férfi mondja azt egy ilyen nőnek, hogy "kellesz, annak ellenére, hogy gyereked van?" Mi ez? Büntetés? Kényelemszeretet, mert egy anyának fontos lesz a gyereke, és lemondhat miatta egy randit? Egy háromgyerekes férfinak vagy egy háromgyerekes nőnek van több esélye új kapcsolatra? Na, hogy vagyunk bármilyen egyenjogúsággal? Legszívesebben nekimentem volna az önző pasinak, és belevertem volna az orrát valamibe. A másik ember nem árucikk, ami veszít az értékéből, mert valaki más használta! A francba, megint felhúztam magam! Akkor Kapolcsról majd máskor. És tisztelet a számos kivételnek...

A literán csináltam egy zenei ajánlót, amihez a szerkik nagyon jó videókat válogattak. Inkább legyen az a zárszó: www.litera.hu/object.b8abd606-7a25-4bdc-927e-aabef0f5f323.ivy

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kissjuditagnes.blog.hu/api/trackback/id/tr38588274

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dieda · http://www.dieda.extra.hu 2008.07.28. 10:37:31

Gondoltam ehhez hozzászólok, hogy mit is kel elvárni egy férfitól, aki nem egyéjszakás kaland gondolatával megy el egy randevúra, és ott szembesítik vele, hogy a történet nem nulláról indul, olyan komoly, évekre visszanyúló történet folytatásában venne részt, amihez (még) semmi köze. Szóval ilyenkor azt kell elvárni, hogy egy pillanat alatt átszűrve mindent a lelkén zavartalan derűvel ismerkedjen tovább, amennyiben nem teszi erkölcsi fennhéjázást kell belé képzelni. Ez a gondolkodásmód valójában egy dolgot vár el: felszínességet.

kjá 2008.07.28. 10:52:34

azt hiszem, sokat számít a reakció. ha a férfi azt mondja: hú, ez most leforrázott, át kell gondolnom, akkor nőként lesz újra pár szar napom, amíg az úr gondolkodik, de elismerem, nagy dolog, hogy ezt teszi.
ha viszont azt mondja: így nekem nem kellesz, akkor ha később meg is gondolja magát, már belerúgott a nőbe, és nem biztos, hogy a sértés jót tesz egy kapcsolat elején, másrészt ha a nőben van elég önérzet, akkor köszöni, nem kér ebből a fickóból sem.

dieda · http://www.dieda.extra.hu 2008.07.28. 11:01:37

Szerencsére nem mindnyájan adunk ennyit az első reakcióra, így nem pusztult még ki sem a föld, sem az igaz szerelem.

kjá 2008.07.28. 11:11:19

á, nekem is csak a szám jár... ha szerelmes vagyok, fát lehet vágni a hátamon, meg lábtörlőnek használni... ez a férfiak szerencséje, ugye? :)
a föld kipusztulásától nem félek, a pasik csak attól idegenkednek, ha a nőnek már van gyereke (és nem tőlük, és tisztelet a számos, általam is ismert kivételnek), de hogy van igaz szerelem? ezt jó hallani, ez biztató! :)

dieda · http://www.dieda.extra.hu 2008.07.28. 11:22:38

Az igaz szerelemről én is csak könyvben olvastam, de azt meg a diszkovericsennelen láttam, hogy az új hím megfojtja a korábbi oroszlánkölyköket, ha átveszi az uralmat. Na annál ez az érzelmi idegenkedés egy fokkal azért csak jobb...

kjá 2008.07.28. 11:44:26

ja, könyvben? akkor nem hiszem el. könyvet írni én is tudok.
a hímoroszlán meg nem is szokott hűséget ígérni annak, akit megtermékenyít...

Szörny 2008.07.30. 01:49:18

Szerintem erkölcsi fölényed biztos tudatában egy kicsit gyorsan ítélsz. Biztosan így történt? Biztos ezt gondolta? Nem lehet, hogy úgy gondolta: csak egészen van értelme adni magát és egészet is szeretne kapni. És tudja, hogy egy anya már sosem egyszerűen csak nő, hanem mindig anya (majd egyszer próbáld ki... de apával is igaz). Viszont ez az egész így már túl sok neki, nem bírja el. És kettős fájdalommal, mert csalódott és csalódást okozott, továbblép, tudva hogy szép, okos és kedves barátnődet már várja valaki, aki a két gyerekre majd annyit mond: "Na, és? Nekem is...", vagy: "Tök jó! Van nálad fénykép?".

De dr dieda sejt erről valamit. Beszélgess vele, talán van rá módod...

Ja, és az is lehet hogy vannak még érzékeny, sokoldalú és nyitott fizikusok. Sokan. Sőt, lehet hogy ha te érzékeny és nyitott vagy rájuk, mindenik az??

kjá 2008.07.30. 09:10:45

kedves szörny! te itt??! :)

bizony, elhamarkodottan és általánosságban ítélek, mint ahogy mondani szokták: minden nő kurva, vagy minden pasi csak a szexre hajt. ezek csúf sztereotípiák, ezért írtam ellenpéldát is. csak nagyon sok ilyen történetet hallottam már egyedül maradt nőkről, akiknek utána nehéz új kapcsolatot találni. fordított sztorim sokkal kevesebb van. miért is? :)
és ha egy férfi azt mondja, hogy nem kellek neki, mert túl kövér vagyok, abban a percben nem vigasztal, hogy biztos lesz majd valaki, aki örömmel azt mondja, hogy legalább rajtam van mit fogni. :)
azt írod: a férfi egészet szeretne kapni. akkor nő, aki anya is, már nem egész? igen, valószínűleg aki anya, az már mindig anya marad (apával biztos ez a helyzet?), én ezt nem hiszem, hog valaha ki fogom próbálni (hogy legyen itt rólam is szó), ez épp elég baj, de legalább magam miatt utasítanak el, ha elutasítanak.
ne félj, dr. dieda már megette a fejemet (van férfiszolidaritás)! :)
a fizikus meg biz csúf fajta, kocka van a feje helyén, az agyában sok kis kocka, és azt hiszi, a másik ember egyenlet, akit csak ki kell számolni - és én tiltakoztam legjobban, mikor ezt fizikus barátaim fejtegették. :)
várlak a visszavágóra, fegyvernemet választhatsz!
ölelés!
kjá, aki a barátnői helyett szokott mérges lenni

Szörny 2008.07.30. 12:02:36

Igen, én is itt, úgyhogy mostmár legalább 3 olvasód van :-)

Már az elsőéves fizikus tudja, hogy a hidrogénatomnál bonyolultabb dolgot nem tudunk kiszámolni, és azt is csak lineáris közelítésben. A legtöbb fizikus azért bíbelődik inkább az anyagi világgal, mert az legalább ilyen elemi szinten kiszámítható. Sosem voltak olyan illúzióim, hogy bárkit is ki tudnék számolni... főleg egy nőt! :-)

Viszont amiben a fizikusok időnként jobbak a magyarszakosoknál, az a szövegértés. Azt írtam: "Viszont ez az egész (gy.k.: az anyaság) így már túl sok neki, nem bírja el." Ebből te arra jutsz, hogy: "aki anya is, már nem egész?" ??? Köszönöm, leülhet, egyes.

De, nem akarok párbajozni és magyarázkodni sem. Mert nincs miért és főleg miért itt és neked. Aki tudja miről van szó, az már úgyis tudja az igazságot is. És ha téged nem zavar, hogy nem az van leírva, akkor tőlem így is maradhat...

kjá 2008.07.30. 12:19:30

helló, te szörny!
tényleg van vagy három olvasóm, imádom a nyilvánosságot. :) és élvezem a veled való eszmecserét is.
"Nem lehet, hogy úgy gondolta: csak egészen van értelme adni magát és egészet is szeretne kapni." - idézet szönytől, erre mondtam, hogy aki anya, az már nem is egész?
sejtem ám, hogy ki uszított rám, magadtól biztos, nem sorakoztál volna fel olvasóim népes táborába. :)
egy biztos, hogy te is rosszalkodsz a munkahelyeden. :)
azt hiszem, sok-sok hasonló történetnek szól a keserű kifakadás, nem csak ennek. az utolsó csepp a pohárban semmivel sem nagyobb, mint a korábbiak. csak nem fér több.
gyakori, hogy egy férfinak egy nő nem projekt, akinek gyereke van. ez épp olyan társadalmi szokás, vagy épp divat, mint száz éve az volt, hogy jó házból való férfi nem vesz feleségül olyan nőt, aki nem szűz. és teljes érzelmi odaadással mondták a férfiak, hogy igen, ők nem bírják elviselni, ha a nő már volt valakié. ha már ismert más férfit - bibliai értelemben, ha van tapasztalata, összehasonlítási alapja.
ma már a férfiak nagy százaléka, hálistennek, azt mondja erre: "na és? szeretem azzal együtt, ami a múltja." aki húzza a száját, hogy a kedvesének nem ő az első, azt kissé anakronisztikusnak tartom.
ma már egyre több férfi mondja azt egy nőről, akinek gyereke van: "na és, szeretem azzal együtt, ami a múltja." remélem, száz év múlva épp olyan anakronisztikus lesz egy férfi, aki elutasít egy nőt, mert gyereke van, ahogy annak tartjuk, aki a szüzességet kéri számon - plána harminc fölött. :)
a fájdalmas számomra csak az, hogy ezek a szokások és sztereopítiák mindig a nő számára hátrányosak. száz éve épp úgy, mint most.
és ha ez feminista duma, akkor úgy látszik, feminista vagyok. :)
akkor nem értesz egyet jános barátommal, és dáviddal,akik szerint a fizikusság rossz hatással van a magánéletre? :)
és egyáltalán nem vállalkoztam arra, hogy az igazságot írjam le (mi az igazság? kérdezte pilátus), hanem csak, hogy mondjam a magamét, mint afféle grafomán bölcsészállat... :) igyekezvén kinek-kinek személyiségi jogait nem sérteni, regénybe-novellába is csak kellő eltávolítással. :)
szóval pampog csak itt a hülye feminista!
ölelés!
kjá

Szörny 2008.07.30. 16:02:07

Csak azért néztem vissza ide, hogy boldog névnapot kívánjak, de nem tudok megállni még néhány megjegyzést.

Igen, a szövegértéseddel pont az a baj, hogy csak azt az egy mondatot olvasod el, a másikat, amit én idéztem, azt makacsul nem. Pedig a szöveg kohéziója, ugye, meg ilyenek... :-)

Ha pedig úgy gondolod, hogy egy nő gyermeke ugyanúgy a "múltja", mint a szüzessége, arra továbbra is csak egy orvosságot tudok.... diedával megüzentem...

Valóban nem magamtól találtam ide, és bocs, de nem ígérem, hogy rendszeres olvasó leszek. Azért maradnak ketten... :-)