2008. szeptember 29. 10:30 - kjá

szép szeptemberi hétvég

Nem is azért, mert sütött a nap, és végre nem fáztam, bár a hideg idő után az se jött rosszul. Inkább azért, mert végre Dáviddal lehettem.Talán mert mindketten dolgozni próbáltunk, és inkább bevásároltunk vagy kaját csináltunk együtt, mintsem rákényszerítsük magunkat a munkára, illetve kényszerítettük, csak ennyire ment, de semmilyen programnak nem örültem volna ennyire. Bárgyú filmet nézni a tévében, de összeölelkezve ülni közben, zenét hallgatni, mosni és teregetni együtt... ez mind nagyon jó, annyira jó, hogy lassan fogok tudni újra dolgozni. Az ilyen családi tűzhely melletti örömökről mindig K. barátom jut eszembe, aki ilyenkor azzal gúnyolt: "na, fogd a fakanalat, vedd fel a babos kendőt, legyél kövér, pesti háziasszony!" Ezzel aztán a legnagyobb őrültségekre is rá tudott venni. Most egyrészt ő is fogja a fakanalat, másrészt én meg simán venném a babos kendőt, mert a háztartásban csak az a szar, ha egyedül kell csinálni, ha van kivel, akkor még akár főzök is, pedig az aztán idegesítő!.

Ezen a képen épp ugrálok örömömben, avagy homoktövist akarok az ágról lerágni.

Este néztük németül a Star wars 3. részét, az a kedvencem, mikor Skywalkerből Darth Vader lesz. Nem értettem belőle valami sokat, de azért elbűvöl, hogy egy éve még semmit nem értettem volna, most meg nemcsak azért tudom, miről van szó, mert már láttam a filmet. Ma reggel Dávid nézni kezdte angolul A birodalom visszavág című részt. Hát abból se értettem többet. Ő meg érti mindkettőt a szemét. Nekem meg el kéne dönteni, melyik nyelv után fussak.

Megint mertem vezetni, és most nem tettem kárt semmiben. A városban eljutottam az Aréna Plázáig, na persze komoly navigálás mellett, és kimentünk Gödre is. Ahhoz képest, hogy hányszor mentünk már arra, még mindig nem tudom, mikor merre kell fordulni.

Lédával jót játszottam tegnap, bár azért még az a biztos, ha a földön vagyok. Ha rajta ülök, akkor szépen elindul vagy megáll jelre, a fordulás még nem megy olyan jól. De az biztos, hogy csak a jóindulatán múlik, hogy a hátán vagyok. Attól tartok, ez egy darabig még így is lesz, akár szerzek nyerget, akár nem. Dávid lovagolt, egyre jobban szereti csinálni, és egyre jobban is csinálja, szerintem már biztosabban ül, mint én, és sokkal tehetségesebb hozzá. Aztán csinált szép fotókat Lédáról, ha kapok belőlük, megmutatom.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kissjuditagnes.blog.hu/api/trackback/id/tr71686804

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.