2008. október 13. 08:23 - kjá

képriport

A hétvégén most minden nap voltam Lédánál. Pénteken jött Gyula, tanított végre. Jól leszólta a nyergemet, hogy törni fogja Léda marját, de megértette, hogy engem viszont kevésbé, mint Léda marja. Tényleg kényelmes nyereg! Dicsérte a lóviszonyomat, adott házi feladatot, remélem, jön jövő héten is. Nagyon szeretnék haladni, és irigylem Mártit, aki már vágtázott, én meg ott tartok, hogy lépésben utazom a lovon. De Léda nagyon igyekszik megfelelni, figyel rám. Amikor már unja, hogy a hátán ülök, megáll, hátranéz, belekóstol a cipőmbe. Gyula szerint ez tiszteletlenség, és a kapcsolatunk tükre, majd megváltozik. De én már annak is örülök, hogy nem harap komolyan még akkor sem, mikor a hevedert húzom. Annyira bízik az emberekben.

Reggelenként óriási köd van, aztán meleg lesz. Szombaton és vasárnap reggel is én mentem ki autóval Gödre, és még mindig élünk.Szombat reggel épp kelt fel a nap. És harmat csillogott a pókhálón. Dávid gyönyörűeket fotózott. Az egyiket majd kötetborítónak szeretném. Még ennél sokkal több van, remélem, felteszi őket a honlapjára.www.dieda.extra.hu

Anyát hazaengedték hétvégére, ma reggel megy vissza csúf vizsgálatokra. Tesómék is itt voltak, Gabi szombat este nálunk aludt. Tangózni akartunk menni, de itthon ragadtunk, igazából mindenki azt hitte, hogy a másik szeretne maradni. Gabi meg Dávid hajnali kettőig vitáztak szenvedélyről, emberségről és szeretetről, erkölcsről és empátiáról, mert a tévében Gabi nagy kedvence, a Trisztán és Izolda című film ment. Én elaludtam köztük, nem értek ezekhez a dolgokhoz. Csak örülök, hogyha bármelyikben van részem, vagy képes vagyok rá.

A Vígszínháznak írt drámáimat át kell alakítani, gondolom, több sebből véreznek, de Radnóti Zsuzsa azt mondta, van értelme, és segíteni fog. Csütörtökön zárul egy pályázat, arra be kell adnom egy dráma szinposzisát és egy jelenetét. Ebből a második a nehezebb. Kéne is dolgoznom a lusta mindenemet.

Szombaton végre volt németórám. A fejembe vettem a nyelvvizsgát tavaszra, nekem jót tesznek a határidők. És néha Dávid erőszakossága is. Ha nem rágja a fülemet, nem megyek ki Drezdába, pedig jót tett, hogy belekóstoltam a külföldi létbe, nem kezdek németül tanulni, most meg úgy szeretem, nem kezdek vezetni, pedig szükséges, és most már nem is pánikolok végig, és én magam nézem a táblákat is. És nem veszem meg Lédát, aki most a szívem egyik kedvese. A másik meg az erőszakos.

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kissjuditagnes.blog.hu/api/trackback/id/tr45711019

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

czyi · http://senkinemertsemmit.blog.hu/ 2008.10.13. 09:58:33

egyrészt, a bejegyzés végére: :)
másrészt megint nagyon jók a képek / + a szöveggel való kapcsolata
mindenféle barátság és ismeretség miatti egészséges elfogultságomban; de ha nem ismernélek, akkor is: egyszerűen jó olvasni téged, jó barangolni a blogodon!

Emi 2008.10.13. 18:58:43

Megerősítem az előttem szólót: tényleg jók a képek, és jó olvasni a blogodat, remélem, hogy a könyveidhez is hamarosan hozzájutok.

kjá 2008.10.15. 13:48:45

a könyvek megvannak a nyugati téri alexandrában, remélem, azok is tetszeni fognak. :)