2008. november 07. 10:33 - kjá

Pest megér egy...

Tegnap jó napom volt (a mai ugyanilyen váratlanul megint nyögvenyelős), szép idő és hosszú séta. Miután Gyuri, a főnököm végre elmagyarázta, mi ez a pénzügyi válság, de olyan aranyos volt, mert azt is elmondta, mit talált ki, és mit fog tenni ellene, sétáltam a belvárosban. Először elszörnyedtem, milyen koszos, szürke és szomorú Pest, az emberek feszültek, türelmetlenek és mosolytalanok. Aztán elkezdtem szép dolgokat találni: egy átjáróházat, amit nem ismertem, szép boltokat, hangulatos kis éttermet és közel hozzá lepukkant talponállót. A Gödörnél sokan ültek és olvastak a padokon, igyekeztem kilesni, ki mit olvas: egy nő a Bibliát, más bulvárlapot, szépirodalmat vagy a határidőnaplóját. Hirtelen szépnek láttam mindent, és az emberek mosolyogni kezdtek. Néztem a helyeket, amiket meg kell mutatnom Dávidnak: kiállítást és éttermet, és mentem a Ferenciek terétől az Oktogonig, aztán a Ferenc körútig. Nem olyan hosszú út, de nagyon elfáradtam, mire a Leövey gimihez értem, ahol volt kolléganőmmel, Ildivel találkoztam. Vele is sétáltam még egy keveset, és tudtam, most már jártam annyit, hogy tudjak írni. Egyre tisztább az összefüggés a mozgás és az írás között. Az írás meg egyre nagyobb feladat. Talán mert akor is küzdök vele, amikor nem jön könnyen. Talán mert olyan dolgokat akarok megírni, amik közben is kínlódást okoznak. Annyira belejöttem, hogy el is késtem kontaktról.

A kontakt miatt nemegyszer bajba kerültem. A katolikus suliban felháborodtak, hogy ilyesmit csinálok a gyerekekkel, hát itt egymáshoz kell érni, és abból szexuális vágyak lehetnek. Dávid is csak úgy kérdezi: mikor mégy kontakt-szexelni? Elképesztő hülyeség, de ezt az ember csak akkor érti meg, ha csinálja. Már másodszor mentem erotikus hangulatbn kontaktra, és mire vége volt az órának, teljesen lecsillapodtam. Mert a szex az agyban van, és maga az érintés, ha az agy teljesen másutt van és másra koncentrál, nem hoz izgalomba. Inkább van benne valami végtelen szabadság, hogy eltűnnek a nemi szerepek, legfeljebb másfajta energiát érzek, ha egy férfival kerülök össze, mintha nővel. Kicsit olyan érzés, mint kisgyerekként hancúrozni, amikor még nincsenek tabuk és szabályok.

Már csak azt nem tudom, mitől függ, hogy egy nap tele vagyok bizakodással, másnap meg újra összeomlik a kártyavár.

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kissjuditagnes.blog.hu/api/trackback/id/tr87755377

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Miklós 2008.11.07. 18:53:12

Milyen jó lehet úgy kontaktálni, testileg érintkezésbe kerülni fiúkkal, lányokkal, hogy közben eltűnik a nemi szerep, szóval olyan ovis módra...A szex a legcsodálatosabb dolog lehetne a világon, ha a felnőtt életben nem olyan játszmák, szerepek kapcsolódnának hozzá, amelyek megfosztanak a spontaneitástól, a tiszta érzelmektől.
Egyébként nem ismerem ezt a dolgot, gondolom valami pszichodráma-szerűség, vagy kommunikációs, vagy önismereti tréning lehet, ahová jársz.

Miklós 2008.11.07. 18:59:37

Tegnapiakra visszatérve: én is hiszek a hűségben, csak éppen azt gondolom, hogy nem reális - ma legalábbis - egyértelműen elvárni a másiktól... Örülni kell, ha megvalósítható, ha megvalósul, de látni kell: ez a követelmény az emberi természettel is, a mi mai életünkkel is nagyon nehezen egyeztethető össze. S rosszul van feltéve a kérdés, hogy "érek-e én annyit?" Nem arról van szó, hogy nem érsz te, vagy én eleget...a legértékesebb ember, a legjobb kapcsolat mellett is vannak valószínűleg másirányú érzések, vágyak ... s kielégületlenül maradó szükségletek.
Ami az istenhitet illeti - ez mindenkinek tényleg nagyon személyes ügye, képtelenség egy blogon megbeszélni...Ha érdekel, mit gondolok róla, akkor úgyis utánaolvashatsz, hisz egy könyvet meg jópár kisebb írást szenteltem a problémának. De sohasem azért, hogy a hívők, a vallásos emberek hitét megsértsem, mert nagyon sokat kaptam tőlük, s nagyon tisztelem a hitet, a vallásos érzést...

kjá 2008.11.09. 20:32:53

talán az elvárásokkal eleve baj van. a szeretet nem vár el semmit. ez az isteni szeretet, ami nélkül bajban lennénk. a vallásos érzület nem számít. sajnos bennem nagyon kevés van az önzetlen, elvárások nélküli, nem birtokló szeretet. lehet, hogy csak azért, mert ember vagyok.

kjá 2008.11.10. 10:11:44

a kontaktot a hetvenes években kísérletezték ki amerikai táncosok. azóta használják színésztréningek, különböző terápiák, kortárstánc-technikák, de alternatív fitnesznek is hívják, mert olyan helyeken csinál izomlázat, ahol az ember azt hitte, nincs is izma.
szerintem a kontakt egyfajta legális tudatmódosító szer, aminek tanárként valóban a dílere voltam. a gyerekek néhány héten belül épp olyan függővé váltak tőle, mint én.
www.kontaktbudapest.hu

Miklós 2008.11.10. 22:19:01

Vsz.tényleg azért, mert ember vagy... de egyrészt szerintem több van benned, mint a legtöbb emberben, (tudom, ez silányka vígasz), másrészt meg az emberben néha több jó van, mint amennyit magáról gondol..
Akkor fedeztem ezt fel , amikor vidáman, diadalmasan kimentem utált-irigyelt és ifjan meghalt ismerősöm temetésére... és a temetőben, a nyitott sírgödör mellett kitört belőlem a sírás (nem sírtam apukám és anyukám temetésén sem... csak ott, akkor).

Piir 2008.11.17. 16:24:52

A kontakt tánc nagyon jó, merőben új élmény, főleg olyanoknak, akik abban az időszakban nőttek fel, amikor még annyi tabu volt, mit szabad nézni, megérinteni, észre szabad-e venni egyáltalán bizalmas dolgokat, reagálni... Furcsa egy tánc ez. Ebben a táncban nincs semmi nehéz, nem kell igazán bonyolult lépéseket betanulni, a lényeg az improvizáció. Az improvizáció pedig nem jön könnyedén, vagy jön, de ha társasan kell, szabályok nélkül még nehezebb követni.