2013. augusztus 25. 15:47 - kjá

Tanév elején kiakadva

Először is leszögezném: nem vagyok blogger. Legfeljebb egy grafomán szépíró. Végképp nem akarok se politikai, se pedagógiai témájú blogot írni. Csak éppen kezdődik a tanév, és nekem kiújul tőle a Tourette-szindrómám. Remélem, ha kipufogom magam, nem csapódik le semmi a gyerekeken.
Olvasom a cikkeket a Nagy Pedagógus Életpályamodellről, a Nagy Fizetésemelésről, konkrétan Hoffmann Rózsát is, és egyszerűen nem igaz, amiket állítanak. Csak ülök tátott szájjal, hogy felnőtt emberek hazudnak az arcomba, pedig tudhatják, hogy én tudom...
Azt mondják, az átszervezések miatt nem kellett senkit elküldeni: konkrétan a kábé ötvenfős tantestületből legalább öt ember ment el azért, mert az óraszám-emelések miatt nem maradt számára óra, mert a nyugdíj mellett nem dolgozhat. Ez tíz százalék. Ha minden suliból csak ennyien mennek el, meg is van a béremelés összege. Amit nem is lehet béremelésnek nevezni. Amikor tanítani kezdtem, 18 volt a kötelező óraszám, aztán 20, 22. Most 24 órám lesz, nem számít túlórának, nem fizetik. Ahogy a helyettesítést sem. 
Amin a legjobban kiakadok, az a 32 óra kötelezően benn töltött munkaidő, amivel azt próbálják elérni, hogy egyes kollégák ne gondolják, hogy csak megtartják az óráikat, és kész - állítja Rózsa néni. Én ennél jóval többet dolgozom és dolgoztam eddig is. Talán nem az agyonszabályozás és a szankcionálás a módja. Inkább meg kéne érte rendesen fizetni. Hogy ne az menjen tanárnak, aki másra nem jó. Én is csak akkor mentem vissza, mikor már nem tartott el az irodalom. Mert szeretek tanítani, de nem 35 embert osztályonként, és nem heti húsz vagy több órában. Mert ilyen körülmények közt csak rosszul és nagyon rosszul lehet csinálni. 
Most még a megtartott órák fölött köteleznek további 6-10 óra az intézmény falain belül töltött munkaidőre. Mert másutt nyilván nem csinálnám, hajcsár kell a hátam mögé.
Tegyük fel, hogy csak ennyit dolgozom. 32 órát töltök az iskolában. 24-et megtartok, ha csak tíz percet készülök mindegyikre (az kevés), az további négy óra, tehát 28-nál járok. Csak öt percnek számítom az adminisztrációt óránként (több), az további két óra, marad tehát heti két órám versenyfelkészítésre, kirándulás és más szabadidős programok szervezésére, osztályfőnöki adminisztrációra (amire eddig legalább órakedvezményt kaptam), fogadóórára, szülői értekezletre, ünnepi műsorok készítésére, ide-oda kísérgetésre. 
A maradék nyolc órámban hetente Rózsa néni engedélyével felnőtt emberként viselkedhetem, akit nem kell bezárva tartani ahhoz, hogy elvégezze a munkáját: "Nyolc órát a pedagógus szabadon használhat fel önképzésre, felkészülésre, dolgozatjavításra, bármire, olvashat szépirodalmat, hiszen arra is nagy szüksége van a szellem emberének..." Heti nyolc órában kéne dolgozatot javítanom, szépirodalmat olvasnom, színházba járnom, továbbképzésre, nyelvórára, beszélgetnem a gyerekekkel (vagy azt a kötelező 32-ből maradó kettőben - durván százhúsz perc hetente a durván százhúsz gyerekre)?
Azt legalább emberi körülmények között, nem a többi kollégával összezárva, elavult számítógépeken, hanem ahol szeretném, Mélységes hálám.
Az életpálya-modellről majd legközelebb dühöngök.

 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kissjuditagnes.blog.hu/api/trackback/id/tr825476430

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hajnalkám. 2013.08.25. 17:35:10

Mintha csak én írtam volna.

egy nagyi 2013.08.25. 23:54:21

Juditka!

Ez az egész oly mélységesen megalázza a pedagógusokat. A gyereknevelés mikéntjéről papolnak, de csak még jobban kiélezik, ahol pedig nem volt eddig, ott kifejlesztik a gyerek-tanár-szülő közti szakadékokat
A családomban is van pedagógus.

Kiss István Béla 2013.11.30. 14:13:16

A Bucsulevel ertekrendeje szamomra is teljes egeszeben vallalhato. Csak azt nem ertem, hogyha valaki ennyi mindent köszönhet (es meg is köszön) a hazajanak, akkor miert merül föl benne, hogy otthagyja? (Talan üldözik?)Különösen, amikor nemregiben meg ugyanebben a folyoiratban teljesen maskepp nyilatkozott ugyanerröl a temarol.
Ehhez kepest reszletkerdesek,amikkel nem ertek egyet. Ez a nemzedeki különbsegböl (is) adodik. Hogy a bebetonozott Kadar rendszer tölünk omlott volna össze, azt ketlem. Elöször en is ugy gondoltam, hogy nagyobb szerepünk volt benne. Ma mar pontosan latom (söt, viszonylag hamar belattam), hogy mennyire nem igy van. Nem is tudom, talan jo, hogy masok, föleg a fiatalabbak, maskepp latjak? Nem biztos, hogy ez jo. Kinek kellenek a hamis illuziok? Leginkabb annak, aki masok hamis illuzioibol el.
Ados vagy tovabba azzal, hogy konkretizald: mely dolgok orvosolhatok hallgatassal. Elhallgatssal.A naci es a kommunista bünok peldaul szerintem nem ilyenek. Lehet, hogy vannak, akik egyikröl sem szeretnek beszelni, vannak akik mindkettö kibeszeleset fontosnak tartjak. En -tööbedmagammal- az utobbiakhioz tartozom.
Vannak, akik csak az egyikröl, vannak, akik csak a masikrol szeretnek beszelni.Mindkettöt elitelem. Ugyanakkor tenykerdes szamomra, hogy az egyikrol tobbet beszeltünk is beszelünk, mint a masikrol. Az ok erthetö, a kevesbe regen tortent tragikus esemenyek felelosei meg elnek, es hatalmuk is van. De egyedül keptelenek volnanak megvalositani ezt a kettös mercevel merest.
A közösen vallalt ertekrend jegyeben en sem itelhetem el azt, aki szerintem szintevesztö. Lehet, hogy a Szerzövel mindketten szintevesztönek tartjuk a masikat. Nem iteljük el egymast, de ezzel azert elöbb vagy utobb megiscsak kell valamit kezdenünk, nem? Es pedig idehaza. A Csonka (megcsonkitott) Magyarorzsag hatarai között.

-=sportember=- · http://sportember.eu 2013.12.08. 22:23:05

Nem nyilatkozhatott ugyanebben a folyóiratban máshogy, hiszen kitalált, irodalmi szereplő...