Lehet, hogy a gyász is fogaskerekekre van szerelve az agyban. Most fordult egyet: eddig azt álmodtam, hogy anya meg fog halni, vagy hogy visszatért a halálból. mostanában kétszer is azt, hogy járom a várost, és tudom, nem lesz jó már sehol, mert anyát nem találom meg. Ma éjjel próbáltam megcsinálni a papírangyalt, amit gyerekkorunkban annyiszor, anya tanította, és álmomban tudtam, hogy nincs már, aki megtanítson rá, hogy nincs más anyukám.
Aztán persze nagyon sírtam, mikor felébredtem. És tényleg megpróbáltam megcsinálni azt az angyalt papírból, és tényleg nem sikerült. Aztán megkérdeztem az unokatesómat, ő gyorsan megpróbálta, még emlékezett rá, szóval meg tudom tőle tanulni újra.
Erre jó a család. Még van, aki emlékszik a gyerekkori papírangyalra, ha én elfelejtem.