Hétfő este Gryllus Dani volt a vendégem az Alexandrában. Szégyenletesen kevesen voltak, pedig Dani még énekelt is. Lehet, hogy meg is szűnik a sorozat, a programfelelősök januártól már nem dolgoznak, és ha a három irodalmi sorozatból az Alexandra csak kettőt tud eltartani, akkor az enyém lesz, ami nem megy tovább. Megjelent a Sárkányapó, a gyerekverskönyv cd-vel, amihez Gryllus Dani és Szalóki Ági csinálta a zenét, mi meg felolvassuk a verseket. Tőlem a Kék őzek van benne, ami a novemberi Holmiban is, és kiderült, hogy Vogronics Zsuzsi illusztrálta, aki régi táncházas barátnőm volt, nagyon jóban voltunk. A térdemen levő heg onnan van, hogy az ő kutyáján estem át, mikor a busz után futottunk. Évek óta nem is hallottam róla, most meg gyönyörű kék őzeket rajzolt nekem.

Kedden voltam Lédánál, Gyula is jött tanítani, most nagyon aranyos volt. Léda is szívesen volt velem, a végén fel is ültünk, nagyon rég ültem rajta, pláne nyereg nélkül, Gyula röhögött is, hogy ketten ülünk a lovon: én meg a majré. De hát mit tegyek. Léda mindent megtett, nagyon aranyos volt, most tanultam fordítani, persze sokkal rosszabbul megy, mint a földről.

Tegnap meg a névnapom volt, szarul sült el az egész, nem tudtam dolgozni, németórára akartam készülni, de az is szarul ment, anyáékhoz mentem át délután, ilyenkor próbálok normálisan viselkedni, nehogy megbántsam őket, pedig ott is leginkább ordítani lett volna kedvem, hogy semmi nem sikerül. Aranyos ajándékokat kaptam tőlük, úgy örültek, hogy odaadhatják, többek közt a Sárkányapót, aminek még nem érkezett meg a tiszteletpéldánya.

Este a tangó jó volt, el is felejtettem, hogy valami tévések jönnek forgatni, a riporter srácot gimis korom óta ismerem, egy régi barátnőm első férje lett aztán. Jól kifaggattam, aztán ő is kérdezett, de azt már felvették, illetve ketten beszéltünk Dáviddal arról, mire jó a tangó. Ő azt mondta, ha úgy gondolod, hogy a nő hibázott, többet semmit nem tudsz levezetni neki. És tisztelet nélkül semmilyen lépésre nem kérheted. Nagyon bólogattam, és remélem, ez párkapcsolaton belül is igaz. És megvalósítható. És Dávid meg is akarja valósítani. Kevés lány volt lenn este, ahogy Dávid megjegyezte, olyan kevés, hogy ma még engem is felkérnek, úgyhogy jókat táncoltam, elszoktam a többi férfitól, pedig annyira más mással táncolni, mint más lovon ülni, mint akit megszokott az ember. Papp Gábor Zsigmonddal táncoltam, rajta mindig meglepődöm, milyen bátorsággal és zenei érzékkel táncolja azt pár figurát, amit tud. Meg egy Mátyás nevű fiúval, aki azt mondta, Verőce óta tervezi, hogy táncoljon velem. Az másfél éve volt. Ez nagyon jólesett, meg az is, hogy kifejezetten gyengéden táncolt.

Mire hazaértünk, kitört a gyalázat: az embernek ne jöjjön már meg tizenöt napra a vérzése! Most aztán mehetek orvoshoz, amit utálok, mert nőgyógyászból eddig jó fejjel nem találkoztam, eleve kiszolgáltatott helyzet, és ezek a pasik úgy viselkednek, mint a smasszerek, jó, a magánrendelésükön biztos van tízezer forintért így drága hölgyem, úgy drága hölgyem, de nekem arra nem telik, túl sokszor kell mennem, de már ott tartok, ha valaki normális lenne, fizetnék is sokat, de senki, marad a smasszer, a kínos vigyor a megalázó helyzetben, a leszarás és hozzá nem értés - meg az aggódás, hogy most akkor mit a fene bajom is van.