Kapom sorra a visszajelzéseket a szabadon szülni című kirohanásomra. Nem az orvosok ellen szól. Tudom (illetve látom és sejtem, noha nem tapasztalom), mit jelent ma Magyarországon orvosnak lenni. Nagyon sok hiteles, klassz orvossal találkoztam. A Bátortábor dokijaitól kezdve a kézsebészen át, akivel beszélgettünk és játszottunk a műtét alatt (verset írtam neki hálából, halálra vált, mikor meglátta a kezemben a fehér papírt, azt hitte, boríték), a reumatológus dokimig, aki énekelt nekem a műtőben.
Anya orvosai is jó fejek voltak, megértőek, emberiek. (Persze biztos vagyok abban, hogy nagyobb odafigyeléssel lehetett volna korábban diagnosztizálni azt a hepatitis C-t, amikor még hatott volna az alfa-interferon) Azt is megértem, hogy valaki elfogadja a hálapénzt (láttam, mit összegürizett-ügyelt-dolgozott a barátnőm férje, többgyerekes apa kezdő orvosként semmi pénzért), szeretem az orvosokat (nagyon is, biztos nem véletlen vagyok Vészhelyzet-függő), de ez most másról szól. Pont arról, hogy a szülés ne legyen feltétlenül az orvos dolga.
Anya két szülése is két elrettentő példa. Az első szülése során, mikor tesómat várta, az orvosa egyszerűen felpofozta, mert kiabált. Ne hisztizzen,mert csak elmegy az ereje!
Az én második nevem azért Ágnes, mert a doktornőt, akinél születtem, így hívják. Anya rendkívül hálás volt neki (ilyen első élmény után nem csodálom), ezért nevezett el róla. Ági doktor annyira modern volt, hogy hagyta anyát sétálni a vajúdás alatt, apával lehetett, amíg nem fektették le, a szülés azért, túlhordástól félve megindította, így kissé éretlenül jöttem a világra (lehet, hogy ezért vagyok még most is az?), és berendelt a szülést nézni húsz nővérképzős tizenéves lányt, így anya megmukkanni sem mert, nehogy rájuk ijesszen. Vidáman mesélte mindig, de most látom ennek a borzalmát. Minden intimitást kiöl a szülésből. Ez kb. olyan, mintha életem első szeretkezését kellett volna nagy plénum előtt, fényben, rám kényszerített testhelyzetben, rám kényszerített eljárások közt, idegen helyen, idegenek közt megélnem. Azt nem erőszaknak hívnák. Ráadásul szadista partnerrel. Akkor az a szülés, ahol a nő nem mozdulhat, nem ehet, nem ihat, nem lehet azzal, akiben megbízik, utasítgatják, megszabják neki, mit hogy csináljon, nem ugyanúgy nemi erőszak?
A születés ráadásul a babának sem mindegy, hogy történik. freespirit.hu/hu/magazin/ep_lelek/szuless_meg_ujra
https://www.youtube.com/watch?v=SQKaZ4BkSxQ&feature=related
Szükség van jó nőgyógyászokra, életeket mentenek, sok nőnek tényleg biztonságot ad, ha köztük hozhatja világra a gyerekét. De ha valakinek a szintetikus oxytocin miatt egy kórházi szülés során megreped a méhe (az endogén oxytocin nem tesz ilyet), és el kell távolítani, az nem számít veszélyeztetésnek, pláne emberölési kísérletnek, vizsgálat nem indul. Ha Nyugat-Európának nem büdős a bábai szüléskísérés, akkor ebben próbáljunk meg egy kicsit európaiak lenni!
Na, nem füstölgök többet.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
egy nagyi 2009.12.04. 00:48:20
Először nem hiszem, hogy Geréb Ágnesék nem üzleti
alapon dolgoztak. Ha egy kismama jól megválasztja
az orvosát/s persze ez költséges/ többnyire egészséges utódok születnek.Persze a választás joga
legyen az anyáé.Én is otthon születtem, édesanyámnak plasztikai műtétre volt később szüksége.Nem kell annyira megijedni egy szüléstől,a vér, a magzatmáz,a placenta látványa nem szörnyű és
annál nagyobb boldogság nincs, amikor egy gyermek
felsír először az anya hasán.
egy nagyi 2009.12.04. 01:02:39
filmet, engem az ott látott vár és borzalom képesztett el. Visszatérve az orvosokra, nagyon fontos a genetikai tanácsadás. Sajnos a szülő nők
elég nagy hányada nincs olyan anyagi helyzetben,
s felvilágosultsága is alacsony,hogy kellő körültekintéssel hordja ki magzatát. Úgy gondolom,hogy a születést megelőző hosszan tartó dohányzás is károsítja a magzatot.Mindenesetre kórház párti vagyok.Ma amikor legtöbbször az apák
vágják el a köldökzsinórt s végig asszisztálják
a szülést ,az ilyen apa sokkal jobban kötődik
gyermekéhez.Sok nő nem érdemli az anyaság tartalmát.Nagyon sok férfi van, aki egyedül, példásan felneveli gyermekét. Bocs csak ennyi.
kjá 2009.12.04. 16:25:44
senki nem kívánja senkitől, hogy ingyen dolgozzon, én is jobban szeretem, ha fizetnek a munkámért. persze, hogy geréb ágnes is kap pénzt. mikor a kamara kirúgta, a vele szült családok hoztak létre egy születéspénztárat ágit támogatva, csak abba ne hagyja az otthoni születéskísérést. meg is kérdeztem, mennyit kér egy bába a kilenc hónapos segítségért, jóval kevesebbet, mint amit az elvben ingyenes egészségügyi ellátás orvosai (nem a magánklinika), és jóval többet ad érte.
ha a dolog arról szólna, hogy én mitől irtózom: a placenta látványa vagy tarantino filmjei, nem vinném nyilvánosságra. nem erről szól. arról szól, hogy személyes érintettség híján is azt gondolom, egy magát európainak, felvilágosultnak, stb. tartó ország engedjen szabad választást az anyának, ne leckéztesse, ne büntesse, ne veszélyeztesse az otthonszülőket. ismerek független bábát. ha valaki, ő sosem piszkált, hogy szüljek már, főleg nem, hogy otthon.
természetesen sokat számít az anya életmódja, és én is ismerek remek papákat. mehet minden nő kórházba, kérhet fájdalomcsillapítást (lehet, hogy én is azt tenném), de nem nevezem felelőtlennek, és nem akadályozom, aki otthon érzi jól magát. az már szubjektív véleményem, hogy több bizalmam van az általam ismert holisztikus bábában, mint életem összes nőorvosában együttvéve (beleértve azt is, akinél születtem).
a gyerekszülés nem érdem kérdése, mint ahogy semmi valóban fontos dolog, se a szerelem, se az egészség, se a halál. úgy látszik, Isten másban gondolkodik.
"bánj mindenkivel érdeme szerint, melyikünk kerülheti el a korbácsot?"- ha pontosan idéztem a hamletből (arany fordításában)
egy nagyi 2009.12.06. 16:01:44
Megértettem az érvelésedet.Csak egy pár gondolat
erejéig igénylem a figyelmed. Érveim a kórházi szülés mellett:havonkénti ultrahang vizsgálat,komp-
likáció estén azonnali művi beavatkozás,az inkubátor
azonnali lehetősége, szükség estén váradás.Persze
problémák itt is lehetnek végzetesek, viszont a jog
lehetővé teszi az orvos beperlését.Értelmes lány vagy s remélem jó szándékúnak gondolsz,saját példámat mesélem el.A szülőágyon feküdve egy jócskán
kitolt gyerekemnél elfáradtam s elernyedtem, orvosom akkor egy igen hangos kiáltással mondta a
nevem s én megíjedtem, hogy mi lesz a gyerekkel
s minden erőmet összeszedtem s minden simán ment.
Akkor ha az orvos próbálja kiszedni károsodást
szenvedett volna.Sokat tűnődtem az édesanyádnak
adott pofonon, lehet, hogy lélektanilag rossz volt,de a testvéred egészséges születését és vol-
tát eredményezte.Ami pedig a te születésed illeti
úgy gondolom az orvosnak az édesanyád beleegyezését
kellett volna kérnie.Mindenesetre, ha neked a holisztikus szemlélet vonzóbb, szíved joga.
Még egy mondat mindkét szülésem után kaptam vért,
s így nem gyengültem le,ez már az orvos kompetenciája nem a kórházban segítő szülésznőké.
Valóban a szülés valóban nem érdem, egyszerű bio-
lógiai, ha úgy tetszik állati állapot,melyet mi
emberek töltünk meg érzelemmel, szeretettel s felelősséggel.Egy öregasszony tanácsa:mindig ugyanahhoz a nőgyógyászhoz menj s beszéld meg vele, hogy mi az, amitől félsz tőlük.Ennyi idősek
a gyerekeim s egy kicsit féltelek.Ugyan van egy
mondás ,a rossz pénz nem vész el csak átalakul.
Egyébként örültem a köteted sikerének.
kjá 2009.12.06. 17:32:17
azt mondom én is, szüljön mindenki ott, ahol és akikkel biztonságban érzi magát. biztos sok jót tesznek az orvosok, a nőgyógyászok is, de legyünk óvatosak, és legyen bennük is több alázat: a gyermekágyi lázat ők okozták, nem a bábák. senkit nem akarok lebeszélni a medikalizált szülésről. csak ugyanezt a jogot kérem az otthonszülőknek.
azt pedig nem hiszem, hogy csak egy pofon hat, és egy pofon orvos-beteg viszonyban jogos lehet. abban pedig biztos vagyok, hogy amit az anya érez, azt érzi a magzat. ha valakit megaláznak a szülőágyon, ha magára hagyják, ha megfélemlítik, akkor az újszülött is traumatizáltan jön a világra.
ami a nőgyógyászokat illeti: amíg nem volt bennem elég önérzet, éveken át hagytam magam tárgyként kezelni. most már faképnél hagyom a doktor urakat, ha nem néznek embernek. azóta egy orvosnál se jelentem meg kétszer.
jólesik az aggódás, köszönöm. bár pillanatnyilag nincs miért.
én két külön mondásnak tudom: az anyag nem vész el, csak átalakul. és rossz pénz nem vész el.
ez olyan, mint hogy néma gyereknek az anyja se látja a fától az erdőt? :)
melyik kötetem sikerének örültél?
egy nagyi 2009.12.06. 21:34:03
Jómagam is úgy tudom a mondást,ahogy te, csak vic-
cesre egy kicsit átalakítva szoktam használni.
A most megjelent Üdvtörténeti lexikonnak.Sok van
még benned,de sajnos mindenért keményen kell dol-
gozni.Várom, hogy a jövőben is új dolgokat hoz vi-
lágra az olvasóidnak.Persze az alkotói felelősséged most már sokkal nagyobb.Úgy gondolom sokan bíznak
benned.Jó munkát! Szeretettel, egy fiatalokért
izguló nagyi.
kjá 2009.12.06. 21:45:48
az üdvtörténeti lexikonnak még nem nagyon van fogadtatása, de köszönöm, ha izgulsz értem, hogy szeresse a közönség is, a szakma is.
remélem, tényleg van még bennem, ha egy ideig nem írok, megrémülök, hogy kifogyott. :)