Amikor a gyerekekkel vagy, elfelejted. Elfelejted, mert Danika megölelt a szünetben. Mert az ötödik bések elénekelték, hogy hepi börszdéj, pedig nem is mondtad, hogy születésnapod van. Mert Renáta négyest írt a nevezetes szorzatokból, pedig azt hitted, meg fog bukni év végén. Mert az utálatos Imike ma azt mondta órán, hogy te vagy a legjobb fej tanár az egész suliban. Mert Gabi olyan projektmunkát adott be Mátyás királlyal kapcsolatban, ami egy felnőttnek is becsületére válna. Mert Lívia megnyerte az országost. Mert a színjátszóiddal tök jól ment a próba. Elfelejted, mi vár kinn, amikor már nem a gyerekkel vagy.

Az vár, hogy heti 32 óra kötött munkaidő helyett 40-48 órát is dolgoztathatnak, a többit ugyanúgy megoldod otthon, a saját eszközeiden, ahogy eddig. A munka így is 50-60 óra egy héten, de korábban legalább nagyobb részét végezhetted otthon, a saját gépeden, a saját szobádban, csöndben.

Az vár, hogy berendelhetnek vasárnap, vagy nyáron csak úgy, mondjuk régi iratokat rendezni, festeni vagy padokat pakolni.

Az vár, hogy átvezényelhetnek egy másik iskolába, ismeretlen gyerekek közé, hiába van otthon az osztályod, és ha kell, egy egész tanévet ott fogsz tölteni.

Az vár, hogy ha Janikának fegyelmi ügye van, te, aki ismered, nem szólhatsz bele, odaküldenek egy ismeretlen embert.

Az vár, hogy nem szólhatsz bele abba, mi történjék az iskolában, ahol tanítasz.

Az vár, hogy a tantestület fele már óraadó, aki beesik máshonnan, a gyerekek nevét se biztos, hogy tudja. És nem kap ugyan fizetést, csak a megtartott órái után, cserébe viszont neked kell helyette is részt venned a programokon, versenyre és osztálykirándulásra kísérni, szervezni, ügyelni, ebédeltetni, helyettesíteni.

Amikor a saját laptopodon készíted a prezentációt, a feladatlapot, a saját telefonoddal veszed fel a próbát vagy az előadást, nem jut eszedbe, hogy most a saját tulajdonodat használod iskolai célra. Cserébe a fenntartó elveheti ellenőrzésre a telefonodat, a laptopodat, bármilyen technikai eszközödet ellenőrzésre. (Heló GDPR!)

Amikor bemész helyettesíteni, mert szegény Ancsa tegnap is már úgy köhögött, mintha a halál kutyái ugatnának a torkából, és a múltkor meg ő ment be helyetted, amikor egy rohadt vírus miatt két napig ölelted a fajanszot, akkor nem jut eszedbe, hogy nyolcvan órán át helyettesíthetsz a tanévben, egyet se fognak kifizetni.

Amikor lelkesen, saját pénzeden elvégeztél egy tanfolyamot a mediációról, a művészeti nevelésről, a gamifikáció lehetőségeiről fizikaórán, és vadonatúj tudásoddal felvértezve lelkesen bemész tanítani, elfelejted, hogy mostantól kötelezhetnek, hogy egy új szakot végezz el. Természetesen szó nincs arról, hogy kifizetik. Mint ahogy arról sem, hogy a fizetéseden ez annyira meglátszik. Csak a tanárhiányt így hosszabb ideig lehet leplezni.

Amikor posztolod a FB-on, hogy a sulitokban sztrájk volt, kiteszel az Instára egy fotót a tornatermi beázásról, amikor megírod a blogodon, hogy otthonról viszed be a villanykörtét meg a vécépapírt, akkor az indulat elfeledteti veled, hogy az új törvény szerint nem állíthatsz rosszat, nehogy csorbítsd a közoktatásba vetett bizalmat. És ha bárki megkérdez, csak azt mondhatod: „Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve!”

Ha véletlenül megtennéd, az éhenhalni sok, megélni kevés béredből fogják levonni, mint a cselédnek, ha eltörte a porcelánt.

És amikor a legjobb fej kollégáddal sétálsz hazafelé nem gondolsz arra, hogy a nagypofájú, lusta Briginek azért több a fizetése, mint neked, mert az igazgatónőnek hordja a kapirgálós tojást ajándékba.

Elfelejted, hogy a diákjaidnak több a zsebpénzük, mint neked, az influenszer nagy pofával jelenti ki, hogy neki nincs érettségije, nincs is rá szüksége, és egy ország néz hülyének, hogy még mindig itt vagy.

Ha eszedbe jut, és felállsz, mert egy másik munkahelyen jobb lehetőséget kínáltak, akkor azzal a lendülettel ülhetsz is vissza, mert fél év a felmondási idő, és nincs az a munkahely, amely téged fél évig megvár. És ha azt mondod, még mindig jobb ez, mint bármi más, amit tehetnél, jusson eszedbe, hogy mindez, amit leírtak, bármikor megváltoztatható a kormány döntése alapján.

Szóval júniustól öt napod van menekülni. Fuss, Forest, fuss!