2010. május 13. 18:37 - kjá

nagyon nagytakarítás

Állítólag kétféle takarítás van. A német típusú, amikor az ember mindig csinál valami apróságot, és az olasz, amikor a hatalmas felhalmozódott kuplerájt az ember egyszerre akarja megszüntetni. Hát én, mivel mindent kampányszerűen csinálok, az olasz mintát követem. Két éve, mióta beköltöztünk, nem csináltam meg egy csomó mindent. Úgyhogy amióta a kedvesem, Szervác elutazott, nagytakarításba fogtam. Új rend a gardróbszekrényben, mert már nem fértek el a ruhák meg a dobozok. Ez igénybe vett egy napot. Ami nem kell, az felmegy a padlásra, a nem hordott ruhák a ruhabörzére. Ablakmosás, szőnyegtisztítás, könyvek portalanítása, satöbbi. Aki azt mondja, hogy egy háziasszony nem főállásban dolgozik, a kimosott függönyök mellé akasztom egy kicsit száradni. Ötödik napja csinálom, persze nem lóhalálában, inkább ki-kijárok közben lovacskázni, de még sehol se tartok, most a hétvégére fel is függesztem, mert jön Bakonyba a nádazó. Nem is baj, mert kezdem utálni a porszívót, a portörlőt a mosógépet, ami folyamatosan megy a háttérben, a saját tüsszögésemet, a tisztítószerek szagát. Miért nincs takarítónőm? Miért is? De egyrészt jól elfoglaltam vele, ha már egyedül vagyok, másrészt amivel kész vagyok, az szép lett. A kedvesem asztala nem, mert nem merek hozzányúlni a távollétében. Mert aztán nem talál valamit, és baj lesz. Vagy én találok valamit, és az lesz baj. Jobb a békesség.

A takarítás költséges dolog. Főleg ha károk keletkeznek közben. Tegnap a szőnyegtisztításhoz ki kellett húzni a szőnyeget a szekrény alól. A szekrényen álló tévé erre ledobta magát, szegény szaki hiába fogta, az a böhömnagy alkotmány pofára esett, és megdöglött. Este kijött a szerelő, megjavította háromszor annyiért, mint amibe a szőnyegtisztítás került.
Sikerült több kárt is tennem: a szélvédőre felcsapódott egy kavics, elvittem javíttatni, mikor beálltam a műhelybe, elvittem az autó sarkát. Lehet javíttatni azt is.
Tegnap meg zsebre raktam a gyűrűmet, mikor lóra ültem, abból a zsebemből aztán ki is rántottam, mikor csörgött a telefonom. Csak este vettem észre, hogy oda a kedvenc gyűrűm. Hogy a Weöres-kötetem lapjaira hullott, az már nem is számít. Mi lesz még, mire kész leszek. Lehet, hogy nem valók nekem a tárgyak?

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kissjuditagnes.blog.hu/api/trackback/id/tr512000767

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cov 2010.05.13. 22:10:00

klasszikustól csak pontosan..:"várj, gondolkodom!" :)))

kjá 2010.05.14. 09:08:35

én gondolkodás nélkül is tudom a választ. :)

tialera 2010.05.16. 08:30:13

Bocsi, de nem kellett volna először levenni a polcról a tévét, és csak utána kihúzni a szőnyeget...? Persze, utólag könnyű okosnak lenni...

Anna Smith 2013.03.23. 19:40:09

Én is gyakran az olasz módszer kedvelője vagyok, de sok a munkám, ez a gond..
www.szonyegtisztitas.hu
süti beállítások módosítása