2018. április 24. 21:54 - kjá

Bénultan

A választási eredmény óta nem jutok szóhoz. Bénultan figyelem az eseményeket. Kétségtelen, hogy csalás történt. Nem biztos, hogy a választás napján is. (Bár Magyarországon történt már ilyen. Ahogy gyanús minden hirtelen öngyilkosság vagy baleset, aminek köze lehet a politikához. Zrínyi Miklós vadászbalesete óta és a kékcédulás választások óta már csak ilyen gyanakvó az ember.) Nem láttam megvásárolt szavazatokat, szervezetten szállított ukránokat. De láttam a kormánymilliókból pénzelt pártpropagandát, a médiafölényt. Most félek.
2010-ben, az első kétharmad idején hátradőltem: végre a félreértett, sokak által veszélyesnek tartott Viktor megmutatja. Megmutatja, hogy demokrata, hogy nagyvonalú, hogy európai. Aztán rémülten láttam, mennyire nem így van. Először nem értettem a médiatörvény körüli hajcihőt. Csak most látom az eredményét. Az újabb kétharmadot. És a győzelem után elindult az ellenség listázása. Én pedig rettegni kezdtem. Ma éjjel azt álmodtam, hogy elkezdték elvinni az embereket. 
(Gyerekkoromban féltem a rendőröktől. A családom aktív ellenzéki volt, minden szirénától összerezzentem: értük jönnek. Elbújtam, ha rendőrautót láttam, nehogy elvigyenek. A rendszerváltás idején elkezdtem nem félni. Láttam csövest pofozó rendőrt, odarohantam, követeltem, hogy mondja meg a nevét, a számát, a rendfokozatát, bármijét, mert feljelentem túlkapásért. Motyogott, elengedte a srácot. Akkoriban azt hittük, a kormányok, a rendfenntartók és a törvények értünk vannak. Mára megint félni kezdtem a rendőröktől. Mert olyan parancsokat hajtanak végre, amik a hatalmon lévők érdekét szolgálják, nem a polgárokét. A jelenlegi kormány legfőbb hívószava annak idején ez volt: polgár. Most csak ezt hallom: Magyarország. Mintha nem élnének itt emberek.)
A kormány legsúlyosabb vétke az uszítás. Az itt élők egymásnak ugrasztása. Ha nem tekintem embernek a másként gondolkodót, csak egy lépés, hogy elpusztítsam, mint egy hangyát vagy egy leölt sertést. És lassan itt tartunk. Félek én a majdan betelepülendő migránsoktól is, akik teleszülnek és elveszik a kultúrámat. De félek azon nemzetmentő honfitársaimtól is, akik a saját kultúrámból akarnak kiebrudalni, kisajátítani az országomat és a magyarságomat. És ezektől jobban. Akik névvel vagy névtelenül leveleket írogatnak, fenyegetnek, mocskolódnak, megbélyegeznek, számon kérnek, mert nem azt gondolom, amit ők.
Nem bízom az ellenzékben sem. Nem tudom, ostobák és tehetetlenek vagy megalkuvóak. Egyetlen politikus van (nő), akit hitelesnek tartok. De karizmatikus vezető nincs. A kormány oldalán persze van. Csak sajnos nárcisztikus személyiségzavarban szenved. Nem tudom, mindig ilyen volt-e, csak én nem vettem észre, vagy a hatalom torzította el. Félek, hogy az előbbi. A nárcisztikus személy eleinte rendkívül rokonszenves is lehet.
Nem látok megoldást. Nem hiszek a tüntetésekben. Nem hiszek a képviseleti demokráciában. Túl sok benne a pénz, a személyes érdek. (És nem értem, miért jó valakinek, ha több autója van, több háza van, de csak egy feneke, amivel bele tud ülni? Miért nem jobb jót tenni, felemelni, akinek kevesebb jutott?) És nem értem azok elvakultságát, akik nem látják a gátlástalan harácsolást. Szembesültem vele, milyen sokan hisznek abban, hogy jó irányba megy az ország. Jó irányba? Mi ebben a jó? Mi kellene, hogy felébredjenek? Még hány csalás, mennyi megfélemlítés, politikai gyilkosság, vagy mi? 
Bénultan ülök, gondolkozom, és nem látok kiutat. Néha azt érzem, kiáltani kell. Máskor azt, meglapulni és túlélni. Vagy meglapulni és megvárni az élet végét. Már nem tudom, mit tegyek, és nyomaszt, hogy nemcsak magamért felelek, hogy minden tettem hatással van a gyerekemre is, akiért elsősorban felelős vagyok
Félek, hogy nem mondhatom, nem írhatom, amit gondolok. Hogy elhallgattatnak, hogy elveszítem az állásomat, a szabadságomat, félek, hogy a hazám a Balkán szintjére süllyed, félek, hogy a gyerekemtől elveszem egy jobb élet lehetőségét, ha ebben nevelem föl. Nem vagyok hős, és nem vagyok bátor. De azt sem hiszem, hogy ne volnék méltó többre anyaként, nőként, íróként, emberként, mint félelemre.
Kedves kormánypárti rokonaim, barátaim, ismerőseim és ismeretlenek: félek. Ezt akartátok?

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kissjuditagnes.blog.hu/api/trackback/id/tr613845824

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kiss István Béla 2018.04.29. 18:31:45

Igen, ezt akartuk. (Elég sokan felelnének rá igennel.) Nem azt akartuk hogy te félj, vagy bárki féljen, akinek nincs oka rá. (Ki bántott és mivel? Majd adok én neki.) Mitől félsz? Téged akarnak meggyilkolni és nem a Viktort Téged ábrázoltak átlőtt halántékkal,?
Szeretném. ha a posztkommunisták és az antikommunisták viszonyáról is írnál valamit Az én nemzedékem számára most is ez a fő törésvonal. Kik csinálták a Terror Házát? Kik iktatták törvénybe a kommunizmus áldozatainak az emléknapját? Talán a posztelvtársak? Majd bolondok lennének maguk alatt vágni a fát!
Nem látod, hogy ugyanazért, amiért a nácikat (lehet, hogy nem jogosan, mert a nürnbergi per visszamenő hatálllyal ítélkezett, de igazságosan) megbüntették, ugyanazokért az emberiség ellenes cselekedetekért az elvtársakat gazdagon megjutalmazták? Úgy, hogy még a lemenőik is jól élnek belőle.
Persze, mit tudsz Te erről? Mit tudhat erről a Te nemzedéked? Tisztelet a kivételnek. De elég sokan beveszik, akárcsak nyugaton a náci és a kommunista bűnök kettős mércével mérését
Az én hibám is, hogy nem tudsz erről eleget. Nem meséltem Neked róla mégsem annyit, amennyit kellett volna. Neked ez már csak történelem...

2018.05.17. 05:54:07

@Kiss István Béla:

Sokáig nem akartam hozzászólni a kommenthez, ezen a blogon nem akartam aktuálpolitizálni. Majd legfeljebb később megkérem a posztolót, hogy törölje a hsz-t.
De...

"Nem azt akartuk hogy te félj, vagy bárki féljen, akinek nincs oka rá."
Lehet, hogy az egyszeri választópolgár nem ezt akarta, hanem csak azt, hogy legyen évente legalább kétszer tízezer forintnyi böskecédula (nyilvánvaló kampányfogás), meg "rezsisegítség a kemény tél miatt" (nyilvánvaló kampányfogási célú hazugság), ne legyenek migráncsok és sorosbrüsszelensz (nyilvánvaló hazugságok, csúsztatások, ferdítések, túlzások ellenőrizhetetlen kampánycélú felhasználása). Hogy a kormánypártok ezeket a kampányfogásokat majd a saját céljaikra fordítják? Hát ez az egyszeri választópolgárt nem érdekli, mert egyrészt a milliárdos lopásokat, milliárdos korrupciót nem képes értelmezni (olyan nagy összegekről van szó - a manyup és a 3000 milliárd huf, hogy csak az elsőt említsem), másrészt meg az átlagos választópolgárt egyáltalán nem érdekli, hogy civil szervezeteket bélyegeznek meg hazaárulással, hogy egy gázszereleő néhány év alatt az ország leggazdagabb embere lett a semmiből (komolyan: ez hihető?), hogy tóni kopterezik, semjén luxusvadászik, andy kaszinók bevételével tömi a zsebeit, hogy közpénzből stadionokat húznak fel a semmire. Az érdekli ugyan, hogy a kórházakban kevés az orvos, az ápoló, az átadott vadiúj blokkokban ugyanolyan húgyszag van, mint a százéves régiekben, ugyanúgy a beteg viszi a wc-papírt, a betegek kórházi fertőzésekben halnak meg (vagy "csak" rosszabbodik az állapotuk), de ezzel meg úgy van, hogy "ha nem látom, akkor nincs". Az átlagos választópolgárt az érdekli, hogy őt hagyják békében, legyen mit zabálnia, legyenek mocskos bulvárhírek, meg foci a tévében, élje túl az épp zajló napot.
És kinek van oka félni? Akire majd rásütik, hogy "sorosbérenc" meg "migránssimogató"? Ki mondja ezt meg? Te? A te oldalad? Mert természetesen egyedül ott az igazság?

"Téged akarnak meggyilkolni és nem a Viktort Téged ábrázoltak átlőtt halántékkal,?"
Ki akarja meggyilkolni? Letartóztattak valakit gyilkossági kísérlet miatt? Vagy előkészület miatt?
Sokaknál kihúzta viktor a gyufát, komoly indulatok kavarognak az emberekben, nézz körül és nyisd ki a füled. Nem mellesleg: Bayer vérgőzös írásaival mi a helyzet? Az oké? Csoportokat fenyegetni oké, mert az nem konkrét, de viktort fenyegetni már bizony felér egy kísérlettel?
Az emberek tehetetlennek érzik magukat amiatt, hogy viktorék legázolták az országot. Tehetetlennek érzik magukat a tapintható gyűlölet miatt (amit bizony viktorék keltenek a göbbelsi módszereikkel). És mert mindenki azt mondja: "Ezek mind lopnak, tök mindegy, ki ül odafent, úgyis korrupt és lopni fog." És ezért inkább "maradjon a jelenlegi banda, mert ők legalább megszedték már magukat". Hát, nem úgy néz ki. Még mindig van lopnivaló ("most jön, ami nem koncolható").

"Szeretném. ha a posztkommunisták és az antikommunisták viszonyáról is írnál valamit Az én nemzedékem számára most is ez a fő törésvonal. Kik csinálták a Terror Házát? Kik iktatták törvénybe a kommunizmus áldozatainak az emléknapját? Talán a posztelvtársak? Majd bolondok lennének maguk alatt vágni a fát!"
Hát igen. Csak az a baj, hogy viktorék a posztkommunisták ebben a felállásban. Sokat tanultak a '89 előtti módszerekből (mellesleg ez a kommunistázás már fárasztó).
Hol van már az az idő, amire ez a cikk utal?
nol.hu/archivum/20110430-csuhasok_terdre_imahoz-1054891
Nyilván bunkó vagyok, ha azt mondom, jobb lenne, ha az a nemzedék eltűnne végre. Tanulni már nem fog, csak fenntartja azt a törésvonalat. Semmi párbeszéd, csak a vérig sértettség (ne értsd félre, mindkét oldalra igaz, a folyton holokausztozókra is, akik mindenhol nácikat látnak).

"Nem látod, hogy ugyanazért, amiért a nácikat (lehet, hogy nem jogosan, mert a nürnbergi per visszamenő hatálllyal ítélkezett, de igazságosan) megbüntették, ugyanazokért az emberiség ellenes cselekedetekért az elvtársakat gazdagon megjutalmazták? Úgy, hogy még a lemenőik is jól élnek belőle."
Hm, viktorék sem vontak felelősségre senkit azok miatt a dolgok miatt. Nem áll érdekükben. Vajon miért? Nálunk sajnos senki nem képes szembenézni a '89 előtti dolgokkal. Az ügynökaktákat zsarolásra használják, nem az igazság nyilvánosságra hozására. Ez antallék egyik öröksége.
Biszku? Nevetséges volt az egész. Húzták a pert, nyilván tisztában voltak vele, hogy nemsokára úgyis meghal. Aztán a szemünkbe néznek, és azt mondják (csettintve az ujjukkal): "Ejnye, pedig ANNYIRA akartuk!"
Terror Háza... eh.

"Persze, mit tudsz Te erről? Mit tudhat erről a Te nemzedéked? Tisztelet a kivételnek. De elég sokan beveszik, akárcsak nyugaton a náci és a kommunista bűnök kettős mércével mérését
Az én hibám is, hogy nem tudsz erről eleget. Nem meséltem Neked róla mégsem annyit, amennyit kellett volna. Neked ez már csak történelem... "

Persze, mea maxima culpa fennhangon. Szerintem K.J.Á. érintette ezt a témát a posztban.

(Bocs, Judit)

2018.05.17. 05:55:09

(Bocs, bayert is kisbetűvel akartam írni)
süti beállítások módosítása