Sikerült végre, megrendeltem, meghozták, nem emelkedett közben az ára, igaz, hogy gyengébb processzorral, mint amit szerettem volna, de annyiért azért mégsem! Az ember nem vehet drágábbért gépet, mint lovat! A kedvesem, Donát szerint böhönye, mert nagyobb, mint az övé, de nekem kezd otthonos lenni. Először persze beállítottam a háttérképeket, a kedvesem, Donát nagy röhögésére, ami "hülye nő" jelentéssel bírt. Annyira örülök, még sose volt saját ölgépem! És piros! Az ember sokkal szívesebben ül le egy piros géphez, mint egy feketéhez, nem? Ahhoz képest, hogy mennyire kétségbe ejtett az anyagi helyzetem (szalámi!), mocskos nagy kiadás ez, de a francba, munkaeszköz!
Egyébként meg szégyellem magam, hogy nem bíztam jobban a Gondviselésben. Amikor már nagyon elkeseredtem, jött egy kis váratlan munka az égből, és Tóth Krisztától. Nem örülök, hogy beteg szegény, de annyira jól esett, hogy rám bízta a dolgot. És nem fogok panaszkodni, ma is megígérem!