Nagypénteket Bach nélkül nem lehetett volna kibírni. Azt hiszem, nélküle nagyon sok mindent nehezebben tűrnék. Délután a Máté-passiót hallgattam. Úgy tűnik, nekem Nagypéntek sosem csak Jézus halálát fogja jelenteni. Mégis szép nap, mert hit nélkül nem ünnepli senki. Nem isznak bort, nem adnak ajándékokat, nem robbantanak petárdákat, csak az tudja ünnepelni, aki hisz a feltámadásban. Azért jó volt, hogy este hazajött a kedvesem, Herman, és nem kellett tovább egyedül lennem.
Másnap indultunk a Bakonyba (én vezettem, de túléltük), egy kicsit rendbetenni Kisház kertjét. Meg is látszott a közös munka, elkészült három lépcsőfok a kert felé, majd kiderül, lemossa-e az eső róluk a földet, visszametszettük a bokrokat, levágtuk a száraz ágakat. A kerítés mellé vadszőlőt meg loncot ültettünk, remélem, megerednek, kapnak most elég esőt, a frissen kihajtott fűzfát meg tojás alakúra fonták nekem, kíváncsi vagyok, milyen lesz, ha kizöldül.
Este az ünnepre készülődve azért elénekeltünk egy feltámadási himnuszt, ha a templomba csak az orrunkat dugtuk is be. (A végére nem is volt nagyon hamis.)
Éjjel rettentő füstre ébredtünk a kedvesemmel, az ágy és a cserépkályha közé szorult egy kispárna, a benne lévő szivacstörmelék kezdett égni. A huzat nem gyulladt meg, csak feketedett, és olyan fojtó volt a füstje, hogy egy órás kereszthuzat után tudtunk csak visszafeküdni az ágyba. A többiek mélyen aludtak, és reggel szépen felébredtek, nem fulladt meg senki sem. Gyönyörű idő volt, kinn reggeliztünk a kertben, sonkát, tojást és kalácsot, ahogy kell, én is megtörtem a csokiböjtöt, aztán folytattuk a munkát egész a hazaindulásig.
Tegnapra megjött a rossz idő, a lovakhoz se tudtam kimenni, de jót beszélgettem egy volt tanítványommal. A végén úgy éreztem, egy ilyen beszélgetés többet ér, mint egy egész kötet, amit összeirkáltam, többet is segít.
Azért irkálok továbbra is, ha ebbe a blogba kevesebbet is, mert a kiadóm rám pirított, hogy pótcselekszem a komoly írás helyett, és mi tagadás, igaza is volt.
Viszont legyőzve a technikát egyedül képes voltam a honlapfrissítésre, és remélhetőleg ilyen ügyes maradok a továbbiakban is. Ha lesznek aktualitások, felírom őket.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
cov 2010.04.06. 19:47:01
kjá 2010.04.07. 10:02:04
és a kispárna tényleg fekete volt. de meg még főleg büdös! :)
cov 2010.04.07. 16:38:16
ködlámpa · http://kodlampablog.freeblog.hu/ 2010.04.09. 10:19:46
innen viszont igen:
www.168ora.hu/arte/kiss-judit-agnes-varady-szabolcs-karafiath-orsolya-kolteszet-artisjus-dij-53176.html
Rajongó001 2010.04.12. 09:23:07
cov 2010.04.12. 13:20:53
Rajongó001 2010.04.12. 16:55:42
1. Google: Vándor éji dala Irka (enter)
2. Irka - irodalmi kerekasztal fóruma
3. zöld keretben megjelennek a Nachtlied változatai
4. kb. a hetedik után: A profik fordításai: kb. 6 változat. A következő cím: És a többiek: itt kb. 10 variáció közt: Kiss Judit Ágnes; Varró Dániel.
kjá 2010.04.12. 20:01:22