Meg akartad cinkelni a kártyákat?
Még lapot se osztottak neked,
nemhogy még te keverjél!
Szülés.
Halálra készülés.
Vajon Máriának volt orgazmusa,
mikor megfogant?
A szorongásnak nincs arca.
Ezért tartjuk.
Meg akartad cinkelni a kártyákat?
Még lapot se osztottak neked,
nemhogy még te keverjél!
Szülés.
Halálra készülés.
Vajon Máriának volt orgazmusa,
mikor megfogant?
A szorongásnak nincs arca.
Ezért tartjuk.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ocean drive 2009.03.26. 05:56:13
most csak igy bele az ejszakaba, messzirol, ekezetek nelkul...
Szoval csak annyit, itt es most, hogy nagyon es, hogy koszonom.
Kimondod a szavaimat, belem latsz, megforgatsz, felemelsz, megsiratsz.
Koszonom.
Olellek igy ismeretlenul is, megis baratkent,
B.
kjá 2009.03.26. 09:26:55
cov 2009.03.26. 22:25:27
DavidR 2009.04.02. 21:03:28
Jézus azáltal győzte le a halált, hogy meghalt, majd feltámadt. A reinkarnáció is a halálon keresztül valósul meg. Persze mindez jamais vu.
Nem tapasztalás, tudomány, hanem hit kérdése.
A hit alapja pedig a feltétlen szeretet.
Ezzel kapcsolatosan találtam egy cikket, ha nem gond, idézném:
"Az Újszövetség szeretetfogalma: agapé.
Az Újszövetség szerzői viszont nem használták ezt a szót, pedig a Biblia is beszél arról, hogy az ember beteljesülésre vágyakozik, és ezt még a görögöknél is nagyobb realizmussal ábrázolja. Vajon miért kerülték ezt a kifejezést? Az első ok az, hogy az Ószövetség görög nyelvre való lefor-dításakor, vagyis a Kr. e. a 2. században az erósz szó már oly mértékben szexuális tartalmú lett, hogy nem volt alkalmas az isteni és felebaráti szeretet tolmácsolására. Azt hogy "Szeresd az Istent és szeresd felebarátodat" már nem lehetett ezzel szóval fordítani. A szeretet olyan szinonimáit sem lehetett ily módon visszaadni, mint például a könyörület, a hűség, az igazságosság, méltányosság. Azután a görög nyelvben más kifejezések is használatosak a szeretetre. Arisztotelész például a barátság erényeiről írva a filia szót használja. Erósz azt fejezi ki:"szeretlek, mert szükségem van rád". Vagy még egyszerűbben: "szeretlek, hogy szeress". A filia azt fejezi ki: "szeretlek, mert szeretsz". Erósz a hiányérzetre utal, a filia a viszont arra, amit szívesen tesz az ember. A filia szóból származnak az olyan, a magyar nyelvben is meghonosodott kifejezések, mint a filozófia, filatélia. Ám az Újszövetség szerzői nem a filia szót választották, hanem egy harmadik kifejezést, mely a korabeli görög nyelvben szinte teljesen jelentéktelen szerepet játszott.Ez a szó az agapé. Vannak tudósok, akik szerint mindössze a hangzásbeli azonosság miatt alkalmazták az agapé szót a héber Ószövetséget görögre fordítók. Héberül így hangzik a szeretet: "ahaba" - s máris halljuk mellette a görög szót: agapé. S mivel az Újszövetség írói nagymértékben támaszkodtak erre a fordításra, sőt idéztek belőle - egyszerűen átvették ezt a megoldást. A helyzet azonban más. Erósz azt jelenti: kíván, vágyódik. Filia azt jelenti: nagyra becsül, ragaszkodik, baráti kapcsolatban áll. Agapé pedig azt jelenti: magánál többre tart valamit, megelégszik valamivel, elfogad. Nygrent követve a következőkben állapíthatjuk meg a döntő különbségeket: erósz - szerezni vágyik, agapé - adni akar. Erósz a hiányon alapul, és ez motiválja, agapé viszont szabad arra, hogy a magáéból adjon. Erósz fölfelé törekszik - ez az ember útja Isten felé, agapé fö-lülről érkezik - ez az Isten útja az emberhez. Erósz igyekszik megnyerni az életet, mégpedig - ahogy Platón utalt rá - isteni és halhatatlan formában. Agapé ezzel szemben az isteni életből érkezik, ezért van bátorsága mások érdekében veszíteni is. S. C. Lewis így fogalmaz: erósz a szükség-szeretet,agapé az ajándék-szeretet. A kulcsot azonban Nygren adja a kezünkbe, amikor azt mondja: erósz mindig arra irányul, amit jónak talált, agapé viszont mind a jó, mind a rossz iránt megnyilvánul, feltétlen, a forrása önmagában van, s a körülményektől függetlenül túlárad önmagán. Erósz felismeri az értéket abban, akit vagy amit szeret, és vágyik rá. Agapé szeret, és ezért értéket teremt abban, akit vagy amit szeret. Erósz azt mondja: szeretlek, hogy szeress. Agapé ezt mondja: szeretlek, mert szeretlek."
Forrás: Gáncs Péter - Szabó István: Megszületett a szeretet