Március 22. 18h

Itt vagyok Békéscsabán. A szállodai szobában felhalmozva csoki, sós rágcsálnivaló, gyümölcs, üdítő. Kis üdvözlőkártya a színháztól. Úgy fogadnak, mint egy királynőt. Vagy mint a gladiátort, mielőtt az arénába lép? Fáradt vagyok, esélyt se látok, hogy végigbírjam az éjszakát.
Megérkezett Podmaniczky Szilárd és az általam látatlanban esélyesnek tartott Háy János. Ideges vagyok és lehangolt egyszerre. 
A vacsora előtt kapok egy kávét meg egy pálinkát. Minden rendben lesz hirtelen.

19h
Kihúzzuk a csapatokat, enyém a zöld, megörülök neki, pont ők tetszettek legjobban a fotók alapján. A nekem sorsolt rendező Bozsik Yvette, a cikk a Nemzetből, amiről írnom kell, egy meglehetősen szerencsétlen szöveg: szemelvények a rock történetéből.

20h
Pörgök jókedvűen, teli ötlettel. Az már biztos, hogy ha rajtam múlik, minden szereplőt kinyírok.
Az a terv, hogy dolgozni kezdek, aztán ha elfogynak az ötleteim, sétálni megyek, hogy a dinamóval működő agyam újra mozgásba lendüljön.

24h
Pánik, hogy nem leszek kész. Egyszerűsítem a terveket.

02h
Első elalvós roham. Fölkelek, járkálok, csoki, kávé.

04h
Második elalvós roham. De már tudom, hogy kész leszek, a terjedelem is megfelel. Néha egy-egy saját poén megtetszik.

06h
Kész vagyok. Maradt időm javítani, formázni is.

08h
Szöveg leadva. Első interjú a Bárka szerkesztőségében. Tele vagyok tettvággyal minden fáradtság ellenére, és elégedett vagyok azzal, amit leírtam.

9h
Odakinn törik az aszfaltot, füldugó segítségével alszom egy kicsit.

12h
Nagy nehezen fölkelek, úgy érzem, átment rajtam az úthenger. Nincs kedvem semmihez, és le kell menni az olvasópróbára. Egye meg a fene az egészet!
A színészek várakozó mosollyal várnak. Yvette arcára kiül a sokk - ő már olvasta a szöveget.
Úgy érzem, ilyen szart az életben nem írtak. Nem hogy én, de senki. Szeretnék egy színpadi süllyesztőt.

14h
Olvasópróba. Istenem, lesz ebből valami? Vagy legalább belőlem még egyszer emberforma lény? Aludnom kéne.